Kockázatértékelés
A Munkavédelmi törvény 1993. évi XCIII. Törvény IV. fejezet, 54. § (2) bekezdése szerint
Ha a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkora munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.
A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
Hogyan végzzük a kockázatértékelést elkészítését
A megbízóval vagy az általa megbízott személlyel, előre egyeztettet időpontban közös bejárást végzzük a cég összes telephelyén. A bejárás során megtekintjük az épület műszaki állapotát, munkaterületeket, a munkakörnyezetet az ott alkalmazott technológiákat, a tevékenység során használt munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket, alkalmazott veszélyes anyagokat.
Vizsgáljuk, hogy az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételei megfelelően biztosítottak-e. Ilyenek a személyi, tárgyi és szervezeti feltételek. A szemle, következő állomása a cégben dolgozó munkavállalók meghallgatása, a munkakörükkel kapcsolatos feladatok, műveletek megtekintése. A felmérés utolsó művelete a céges adatok felvétele és a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk meglétének ellenőrzése, érvényességük vizsgálata és tanácsadás.
A felmérés tapasztalatai alapján elkészítjük a munkahelyi és a kémiai kockázatok értékelését, melyről dokumentációt készítünk a hiányosságok megszüntetésére megjelölt intézkedési tervvel. Az intézkedésekre határidőket is javaslunk. Az intézkedések végrehajtására felelős személyeket a munkáltató határozza meg. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységhez kötött, ezért ha a cég foglalkozás egészségügyi orvosát is be kell vonni. A kockázatértékelésben meghatározott hiányosságok megszüntetéséről a munkáltató gondoskodik.
Munkavédelmi kockázatértékelés bővebben
A munkavédelmi kockázatértékelés és a veszélyes anyagok kémiai kockázatértékelése, nem más, mint a gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben szakértői vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni.
Kockázatértékelés jogszabályi leírása
Az esetek legnagyobb részében a munkavédelmi kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelem követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelem területén ismeret és a józan ész.
A munkavédelmi kockázatértékelés fogalmát és teendőit a Mvt. határozza meg, és a munkáltatók munkavédelmi kockázatértékelési kötelezettségei ehhez igazodnak. A kémiai biztonság területén bevezetett munkavédelmi kockázatbecslés, kockázatelemzés fogalma ezzel nagy részben átfedésben van. A munkavédelmi kockázatbecslés akkor egyenértékű a munkavédelmi kockázatértékeléssel, ha annak minden tartalmi követelményét teljesíti. Ennek mérlegelése a munkáltató felelőssége.
A munkáltató akkor jár el ésszerűen, ha a munkavédelmi kockázatértékelés és a munkavédelmi kockázatbecslés egységében vagy összehangoltan szervezi meg azokon a területeken, amelyekre mindkét követelményrendszer vonatkozik, hiszen így nem csak kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal végezheti el a feladatait, hanem maradéktalanul és összehangoltan elégítheti ki az ellenőrző hatóságok által számon kért követelményeket.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A munkavédelmi kockázatértékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A munkavédelmi kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkavédelmi kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
A munkavédelmi kockázatértékelés szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a munkavédelmi kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme a veszélyek megelőzésének alapja.
Egyes szakmai részterületeken a munkavédelemi szempontú kockázatértékelés (a kémiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a kémiai kockázatértékelés, kockázatbecslés) megalapozásához, végrehajtásához vagy az intézkedésekhez támpontot adnak a jogszabályok.
A munkavédelmi kockázatértékelés célja nem elvont. Nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti összefüggéseket kell megállapítani, hanem megvizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meghatározni a konkrét teendőket. A munkavédelmi kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a "van" és a "kell" összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben.
Ehhez adott esetben természetesen kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatok, mérések is szükségesek, például a kémiai biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi kockázatbecslés területén, különösen, ha a konkrét helyzetet valamilyen számszerű normával kell összevetni. Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi kockázata, vonzata van (érintésvédelem, világítás, zaj, stb.).
A munkavédelmi kockázatértékelés fő céljai ezért:
- a megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása,
- a kockázatok elhárítása, illetve elfogadható mértékűre csökkentése.
A munkavédelmi kockázatértékelés, illetőleg az azt követő intézkedéseknek nem minden esetben lehet végső célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben szűnjenek meg, mindössze annyi, hogy a megfelelő kockázatcsökkentés eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható legyen. Például a gépjárművel történő közlekedés mindig veszélyes marad, de azt bizonyos szintig csökkenteni lehet (műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő szabályozásával, stb.).
A munkavédelem szempontú kockázatértékelés után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a munkavédelem terén a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezért a munkavédelmi kockázatértékelés elvégzéséhez hozzá tartozik a folyamat és az eredmények megfelelő dokumentálása is.
Az Mvt. 54. § (2) bekezdés értelmében a munkavédelem szempontú kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Természetesen célszerű, ha a szakember az adott tevékenységet megfelelően ismeri, gyakorlattal, sőt helyismerettel rendelkezik. Az Mvt. 57. § (3) bekezdése rögzíti a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy kiemelt feladatait, az f) pontja tartalmazza a munkavédelmi kockázatértékelésben való közreműködési kötelezettséget.
A felelősség az Mvt. 2. § (2) bekezdés szerint mindenképpen a munkáltatót terheli. A jogszabály értelmében a munkáltató nem csak a munkavédelmi kockázatértékelés elvégzéséért felelős, hanem annak megfelelő minőségű kivitelezéséért is. Ezért nagyon gondosan kell mérlegelnie, hogy saját szakemberével (szakembereivel) maga végzi-e el a munkavédelmi kockázatértékelés munkáit, vagy külső szakembert, szolgáltató szervezetet, szakintézményt bíz meg vele, illetőleg von be a tevékenységbe.
A szolgáltató kiválasztásánál különös gondot kell fordítani arra, hogy rendelkezzék referenciákkal és legyen leinformálható, mert a munkavédelem szempontú kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének alapvető eleme, és végső soron a munkáltató felelős a munkavédelmi kockázatértékelés tartalmáért, a megtett intézkedésekért, a munkavállalók egészségéért és biztonságáért. Ugyanakkor kerülni kell a munkavédelmi kockázatértékelés szükségtelen túlbonyolítását.