Emelőgép és munkagép felülvizsgálatok

Emelőgépek időszakos vizsgálatának és 5 éves biztonságtechnikai felülvizsgálatának elvégzése és dokumentálása

Targoncák, daruk, emelőhátfalak, csáposemelők, emelőkosarak

Emelőgép, (ebbe a fogalomkörbe tartozik szinte minden olyan gép amit a napi munkánkhoz használunk ilyen pl a daru, a targoncák, az elektromos emelők, az emelőhátfali berendezések, stb) valamint különféle veszélyes berendezések amiknek a működtetése folyamán ott van az üzemeltető felelőssége a biztonságos műszaki feltételek megteremtése, valamint ezeknél a berendezéseknél az időszakos felülvizsgálatok figyelemmel kísérése.

Mivel a munkafolyamatok során használt berendezések-, elhasználódnak, megváltoznak használati tulajdonságaik, biztonsági berendezéseik is hibásodhatnak, így az üzemeltetésük magasabb kockázatot hordoz magában.

Mind a munkáltató mind a munkavállaló közös érdeke az, hogy az adott emelőgép, üzembiztos, jó műszaki állapotban legyen.

Az emelőgép felülvizsgáló szakember által végzett, ún. munkavédelmi gépvizsgálatok, pontosan erre irányulnak és igen fontos valamint összetett feladat.

Az időszakos gépvizsgálatok elvégeztetése az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek alapkövetelménye.

Ezen felülvizsgálatokat jogszabályok, rendeletek, valamint szabványok határozzák meg, tehát elvégzésük kötelező munkáltatói feladat.

Az emelőgépek vizsgálatára vonatkozóan az alábbi szolgáltatások elvégzését vállalom:

• Csoportszám szerinti besorolás
• Üzemeltetési dokumentációk vezetése
• Vizsgálati terv készítése, vizsgálatok elvégzése
• Emelőgépek, emelő szerkezetek, munkavédelmi üzembe helyezése

135/2004. (XII. 16.) GKM rendelet, az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet módosításáról
 

Időszakos Vizsgálatok

Fővizsgálat:

Az egyik legfontosabb és leg összetettebb felülvizsgálói feladat.
A meg vizsgált berendezést minden esetben és vonatkozó szabványok szerint kell ellenőrizni, amin belül vizsgálni kell az adott gép teljes működését, terhelhetőségét, szerkezetének állapotát és minden olyan elemet, ami az egészséget nem veszélyeztető biztonságos működést garantálja.

A Fővizsgálat rendszerességét, gyakoriságát úgynevezett az üzemi csoportszám alapján határozzuk meg.

Általában minden Fővizsgálat egyúttal Szerkezeti vizsgálat is. A Fővizsgálatot a megadott üzemi csoportszám alapján periodikusan meg kell ismételni.

Fővizsgálati gyakorisága az üzemi csoportszámok alapján lehet: 9, 12, 18, 21, 24 hónap

A helyszíni vizsgálat után jegyzőkönyv minden esetben nyomtatott és digitális jegyzőkönyvet készítünk , mely a tartalmazza az emelőgépre vonatkozóan:

• megállapításokat
• amennyiben van hiba a tételes hibalistát
• javaslatokat stb.

Az emelőgép rendelkezik úgynevezett emelőgép naplóval. A Fővizsgálat elvégzése bekerül az emelőgép naplóba.

Szerkezeti vizsgálat:

Amiben a vizsgálat különbözik a Fővizsgálattól az az, hogy műszeres vizsgálatot pl: (túlterhelési vizsgálatot, fékhatásmérés, stb) ekkor nem kell végezni, de ettől függetlenül minden olyan szerkezeti egység épségét, ellenőrizni kell ami befolyásolhatja az egészséget nem veszélyeztető biztonságos működést.
A Szerkezeti vizsgálat gyakoriságát szintén üzemi csoportszám alapján kell elvégeztetni.
Szerkezeti vizsgálat gyakorisága az üzemi csoportszámok alapján lehet: 3, 4, 6, 7, 8 hónap

A helyszíni vizsgálat után jegyzőkönyv minden esetben nyomtatott és digitális jegyzőkönyvet készítünk , mely a tartalmazza az emelőgépre vonatkozóan:

• megállapításokat
• amennyiben van hiba a tételes hibalistát
• javaslatokat stb.

Az emelőgép rendelkezik úgynevezett emelőgép naplóval. A Szerkezeti vizsgálat elvégzése bekerül az emelőgép naplóba.

Biztonságtechnikai vizsgálat:

A Biztonságtechnikai vizsgálat tulajdon képen munkavédelmi és műszaki szempontú vizsgálat melyet az üzembe helyezéstől kezdve 5 évenként el kell végeztetni.

A vizsgálat során ellenőrizni kell:

• A gép állapotát
• Kezelőszervek épségét, működőképességét, holtjátékát, stb.
• Figyelmeztető piktogrammok meglétét
• Működőképességét
• Nem e jelent veszélyt a környezetére valamint a gép kezelőjére

A helyszíni vizsgálat után jegyzőkönyv minden esetben nyomtatott és digitális jegyzőkönyvet készítünk , mely a tartalmazza az emelőgépre vonatkozóan:

• megállapításokat
• amennyiben van hiba a tételes hibalistát
• javaslatokat stb.

Az emelőgép rendelkezik úgynevezett emelőgép naplóval. A Szerkezeti vizsgálat elvégzése bekerül az emelőgép naplóba.

A vizsgálatok elvégzése után biztosak lehetünk abban, hogy:

• a kezelésében lévő emelőgépek, az emelőgépek használati eszközei a rendeltetés szerű működés folyamatosan működőképesek maradnak,
• hatósági ellenőrzés során maradéktalanul betartotta az előírásokat, elkerülve ezzel komoly birságot,
• a gép nem jelent veszélyt sem a gép kezelőjére sem a környezetére.
• ellenőrzött berendezést használnak kollegái a munkavégzésük során.

Fontos az emelőgép szerkezeti és fővizsgálatánál:

• Vizsgálati terv szerint elvégzezzük az időszakos szerkezeti és fővizsgálatokat, a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet készítünk, a fővizsgálatokat  -kivéve, ha 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető, ilyen esetekben Emelőgép Szakértő bevonásával végezzük)
• Piktogramok, biztonsági jelzések pótlása

Emelőgép időszakos vizsgálatának elvégzésére

Vonatkozó MSZ szabvány: MSZ 9721-4:2012

Tartalom
1. A vizsgálat rendje
2. A vizsgálat tárgya
3. A vizsgálat módja
4. A fővizsgálat és a szerkezeti vizsgálat Függelék
A szövegben említett magyar állami szabvány
A tárggyal kapcsolatos jogszabályok
1. A VIZSGÁLAT RENDJE
1.1. Általános előírások
1.1.1. A targoncát üzembe helyezés után meghatározott időközönként időszakos vizsgálatnak (szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat és biztonságtechnikai felülvizsgálat 1/ kell alávetni, j

Megjegyzés:
A targoncát az emelőgépek balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabálya2/ (a továbbiakban: óvórendszabály) szerint ún. műszakos vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat tárgyát a függelék tartalmazza.
1 ) Minisztertanács elnökhelyettesének 8/1985. (VI. 20.) ME számú rendelete a munkavédelmi belső ellenőrzésről.
2) A kohó- és gépipari miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter 1/1978. (I. 28.) KGM KPM-ÉVM 1 számú együttes rendelete.

1.1.2. Az időszakos vizsgálatok alkalmával kell ellenőrizni, hogy az emelőgép üzemeltethető-e rendeltetésszerűen és biztonságosan, megfelel-e a gépkönyv és a szabványok előírásainak, azaz működőképes állapotban van-e.

1.1.3. A fő- és a szerkezeti vizsgálat során (4. fejezet) ellenőrizni kell, hogy nincs-e a targonca szerkezeti elemein sérülés, kopás, maradó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (pl, csavar- vagy ékkötéslazulás, repedés, törés), működőképesek-e (előírás szerint) a biztonsági berendezések; a fővizsgálat során még azt is ellenőrizni kell , hogy megtörténtek-e a szerkezeti vizsgálatok és az ott tapasztalt hibákat kijavították-e.

1.1.4. A biztonságtechnikai felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a használat közben veszélyt jelentő okok ellen megfelelő-e a targonca védettsége; a targoncát rendeltetésének és műszaki jellemzőinek megfelelően használják-e (pl. zárt térben csak villamos motoros, vagy kifejezetten erre a célra kialakított belsőégésű motoros targonca üzemeltethető); meg vannak-e és működőképesek-e azok a biztonsági szerkezetek, amelyek alkalmassá teszik a targoncát rendeltetésszerű feladatainak elvégzésére; előírás szerinti-e a targoncával kapcsolatos vizsgálati és karbantartási rend; megfelelő-e a targonca kisérődokumentációja (egyedi nyilvántartása), illetve annak vezetése nem alakították-eát a targoncát az eredeti állapotához, .kialakításához képest1/; van a targoncának munkavédelmi minősítő bizonyítványa.

1.1.5. A fővizsgálat magába foglalja a szerkezeti vizsgálatot, ezért a fővizsgálat egyben szerkezeti vizsgálat is. A biztonságtechnikai vizsgálat nem egyenértékű sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal, de összevonható velük, azaz egyidőben végrehajthatók.

1.1.6. Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteti.
Ha a biztonsági vizsgálatot fő- vagy szerkezeti vizsgálattal együtt végzik, akkor annak eredményét vagy külön jegyzőkönyvben, vagy a jegyzőkönyvön belül külön fejezetben kell ismertetni.
A vizsgálatok elvégzését a targonca kísérődokumentációjában kell igazolni, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzetére. A vizsgálatok megállapításait és eredményét tartalmazó írásbeli anyagokat és dokumentumokat a targonca kísérődokumentációjának mellékleteként meg kell őrizni.

1.1.7. A fő- és a szerkezeti vizsgálatot az 1.2, szakasz szerint meghatározott időközönként, a biztonságtechnikai vizsgálatot legalább öt évenként, vagy a targonca környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozása) kell elvégezni.
Megjegyzés A biztonságtechnikai vizsgálat időközét az üzemeltető, a munkafeltételektől függően lényegesen lerövidítheti.

1.2. A fő vizsgálat és a szerkezeti vizsgálat időköze

1.2.1 A fő és a és a szerkezeti vizsgálatok időközét